Debreceni cégek – Cégkereső Debrecen


Debrecen

Debreceni Egyetem Debrecen a magyarországi városok sorában a második – mind a nagyságát, mind a népességét tekintve. Hajdú-Bihar megye lakosságának több mint 38 százaléka él a megyeszékhelyen, Debrecenben. A Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun egyesüléséből megalakuló városról első ízben a XIII. században emlékeznek meg írásos formában. A település fejlődése a tatárjárás utáni időszakban indult meg, és az Anjouk alatt már az ország leggazdagabb városává nőtte ki magát. A rohamos fejlődésben elévülhetetlen érdemei voltak a terület földesurának, Debreceni Dósának, aki az új uralkodóval, Károly Róberttel ápolt bizalmas kapcsolatokat. Debrecent Károly Róbert fia, I. Nagy Lajos emelte a mezővárosok sorába, ami nem kevesebbet jelentett, mint a szabad bíró és tanácsválasztást. A XV. század folyamán újabb kiváltságokat kapott a város, aminek köszönhetően vásárokat is tarthattak itt. A következő századok során a vásártartás joga jelentette Debrecen gazdagságának, jelentőségének alapját. A város kiváló fekvésnek örvendett, hiszen az Alföld, Erdély és Felvidék közötti kereskedelmi útvonalak találkozása mentén terült el. Nem csoda hát, hogy folyamatosan fejlődött a kereskedelem, és Debrecent még az ország három részre szakadása sem rázta meg.

Debrecen Nagytemplom A gazdag polgárságra a nyitott gondolkodás volt a jellemző, nem meglepő tehát, hogy a reformáció idején rohamosan terjedtek Kálvin tanításai. A XVI. század közepére Debrecen teljes lakossága protestáns lett, ezért is kezdték kálvinista Rómának nevezni. Debrecen gazdasági és kulturális értékeit a Habsburg uralkodóház is elismerte, aminek jeleként I. Lipót a XVII. század végén a szabad királyi városok közé emelte a várost. Debrecen a XIX. és a XX. században is meghatározó szerepet játszott az ország történelmében. 1849 elején rövid időre az ország fővárosa lett, miután Pest-Buda a császári erők kezére került. Itt, Debrecenben mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását és az ország függetlenségét. A szabadságharc bukása után a város fejlődése ismét meglódult, amiben döntő jelentősége volt annak, hogy az 1850-es években kiépült a vasúti összeköttetés a fővárossal. Debrecen visszavonhatatlanul nagyvárossá vált, az ország egyik közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja lett. Még a XIX. század folyamán megindult Debrecenben a ma is közlekedő villamos elődje, a városi közúti vasút, amit akkoriban természetesen még gőzgép hajtott.

A II. világháború a hajdúsági fővárost sem kímélte, Debrecenben hatalmas méreteket öltött a pusztítás (az épületek hozzávetőleg fele megsemmisült). Amikor a frontvonal továbbhaladt, kezdetét vette a város újjáépítése, és Debrecen – akárcsak egy évszázaddal korábban – átmenetileg ismét az ország fővárosává vált. A világháborút követő időszak a város számára is sok változást hozott. Az elkezdődő államosítások hatással voltak Debrecen méretére is: a várost területeinek megközelítőleg a felétől megfosztották, és akkoriban kialakított, új településekhez csatolták. A városkép is jelentős változásokon ment keresztül, hiszen a lebombázott épületek helyét sok esetben lakótelepek vették át. Debrecen nem csupán gazdasági, közlekedési és kulturális gócpont, de a hazai sportéletben is jelentős szerepet tölt be. A városi sportegyesületek közül kiemelkedik az ötszörös bajnok Debreceni VSC labdarúgóklub. Az 1902-ben alapított egyesület az elmúlt 10 év legjobb magyar futball klubja volt, hiszen a 2005-ben megszerzett első bajnoki címük óta mindössze egyszer nem ők álltak a dobogó legfelső fokán. Emellett négy ízben megnyerték a Magyar Kupát, továbbá bejutottak a Bajnokok Ligája és az Európa Liga főtáblájára is.

Debreceni látnivalók

  • Református Nagytemplom
  • Református Kollégium
  • Megyeháza
  • Debreceni Városháza
  • Debreceni Egyetem
  • Aranybika Hotel
  • Nagyerdő
  • Virágkarnevál (minden év augusztus 20.)